VDSzSz

Demagóg zsákutca lehet a népszavazás-kezdeményezés


Kétségkívül nagyon vonzó, hogy Magyarországon a férfiak – a nőkhöz hasonlóan – 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. Ezt szorgalmazza ugyanis egy nemrég napvilágot látott népszavazási kezdeményezés, ennek azonban sajnos nincs sok köze a valósághoz.

A népszavazási kezdeményezés vélhetően arra a közismert tényre épít, amit egyébként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete által készített "Demográfiai Portré 2015" című, a magyar népesség helyzetéről szóló jelentés is taglal: "A férfiak és a nők eltérő halandósági mutatói miatt az idősek körében magasabb a nők aránya. Továbbá minél idősebb korosztályt vizsgálunk, annál nagyobb az eltérés. Míg a 65–69 évesek 58%-a, a 85 éves és idősebb népességnek már 74%-a nő." Kézenfekvő tehát, hogy egyenjogúságot kell adni a férfiaknak, a népszavazási kezdeményezéssel pedig egyesek ennek élére álltak. A baj csak az, hogy – bár kétségkívül népszerű lesz ez a felvetés – nincs minden lehetséges következmény megfelelően figyelembe véve.

Magyarország népessége ugyanis folyamatosan öregszik. A tendencia az, hogy egyre többen mondanak le a gyerekvállalásról, miközben egyre tovább élünk. Az említett tanulmány "Öregedés, nyugdíjba vonulás" című fejezetében Monostori Judit által jegyzett főbb megállapítások mindenképpen elgondolkodtatóak.

Mint írja: "Növekedett a 80 év felettiek, azaz a nagyon idősek aránya, ráadásul az ország lakosságának csökkenésével egyidejűleg az e korcsoportba tartozók száma is emelkedett. Míg 1990-ben 200 ezer, 2011-ben már 400 ezer 80 év feletti lakost számláltak. (...) bármilyen mutatóval is mérjük, egy egyre dinamikusabb változás szemtanúi vagyunk, ami a népesség-előreszámítások szerint folytatódni fog az elkövetkező néhány évtizedben is. Magyarországon a 65 éves és ennél idősebb népesség aránya 1990 és 2014 között 13%-ról 18%-ra növekedett, és az előrejelzések szerint 2060-ra eléri a 29%-ot."

Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója a Portré megjelenése kapcsán a Napi Gazdaságnak adott interjújában kijelentette: több jel is utal arra, hogy sokan nem csupán egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást, de teljesen le is mondanak róla. Ma például 1974–75-ben születetteknél 18-19 százalékos a gyermektelenség, míg húsz évvel ezelőtt 8,5 százalék volt a gyermektelenek aránya. Az alacsony születésszám pedig a lakosság elöregedéséhez vezet. Erre azonban a szakértő szerint is fel kell készíteni a szociális, egészségügyi rendszereket.

Nagyon úgy tűnik, hogy ez a felkészítés nem a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásának irányába mutat. Az esélyegyenlőség természetesen nagyon fontos, de reálisan gondolkodva ebben az esetben a nyugdíj mértéke minimális összegű lehet, ami belátható: egy öregedő társadalmat egyre kevesebb munkaképes embernek kell fenntartania! Tehát minden munkaképes emberre egyre több nyugdíjas ellátása jut, pláne akkor, ha sokan 40 év munkaviszony után vonulnának nyugdíjba.

A munkaképesek nem fogják tudni megtermelni a nyugdíjakat, így a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását szorgalmazó kezdeményezés egyúttal önbecsapás is: a zsugorodó nyugdíjjárulékok mellett szinte minden nyugdíjas rákényszerül majd a jövedelem-kiegészítésre, a nyugdíj melletti munkavégzésre.

A magyar nyugdíjrendszert teljesen át kell alakítani, de ennek során a VDSzSz Szolidaritásnak nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnie olyan programok kidolgozására, amivel a megemelt nyugdíjkorhatár vasutasokat érintő egészségügyi következményei mérsékelhetőek. Ez a mi dolgunk és felelősségünk. Az egészségmegőrző program mellett rekreációs programot is be kell vezetni a vasútnál, ahogy történt ez más ágazatok esetében (pl. a légiközlekedésben) is. Ennek minimum két hetesnek kell lennie, és a munkaképesség hosszútávú megőrzését szolgálja.

Sajnos, a korábbi években kiharcolt csökkentett munkaidőt elvették, hiába szólt minden ész érv mellette. Immár évek óta próbáljuk a vasútnál elérni a rövidebb munkaidő ismételt bevezetését, sajnos, mindeddig eredménytelenül. Szerencsére akadnak jó példák: Ausztriában például a nyugdíjkorhatárhoz közeledve csökkentik a havi kötelező munkaidőt – mindezt úgy, hogy az érintettek jövedelme nem csökken jelentősen. (Magyarországon ugyanerre egyébként lehetőséget biztosítanak a jogszabályok.) Persze, a munkáltatók is tisztában vannak azzal a veszéllyel, hogy bizonyos életkor fölött a munkavállalók egy adott munkakör betöltésére már nem lesznek orvosilag alkalmasak – de ettől még munkaképesek maradnak, hiszen a kettő nem ugyanaz.

Nagy probléma a vasutasok nagyon rossz egészségi állapota is, ami egyébként sajnos összhangban áll a Demográfiai Portré megállapításaival is: "Sokak számára az időskor egyik legsúlyosabb problémája az egészségi állapotuk megromlása. Az életkor előrehaladtával ez egyre nagyobb gondot jelent, noha minőségében és megítélésében meghatározóak a társadalmi különbségek is. A 64 éven felüli felsőfokú végzettségű férfiak 43%-a és a nők 26%-a minősítette jónak az egészségi állapotát, miközben az alapfokú végzettségűek csupán 11–12%-a."
Sok megoldás elképzelhető, ezek közül kell a legjobbat közösen – mégpedig nagyon rövid időn belül – megtalálnunk! Ez tagjaink körében akut kérdés, pláne, mióta a kormányzat felszámolta a korkedvezményes nyugdíj rendszerét! Rövidesen szakértők bevonásával egy nemzetközi kitekintést is tartalmazó megoldási javaslatot teszünk le az asztalra, amit a kormány és a vasút vezetése részére is eljuttattunk.
Összefoglalva egyértelmű, hogy a nyugdíjkérdés húsbavágó, ezért is kell szakszervezetünk döntéshozó testületeinek haladéktalanul állást foglalnia erről, majd ennek értelmében mielőbb megkezdeni az érdemi tárgyalásokat. Ugyanakkor félő, hogy a népszavazási kezdeményezés csupán látszatmegoldás, ami vélhetően a szakszervezetek körében nagyon népszerű lesz, de sajnos a problémát csak súlyosbíthatja, és zsákutcába terelheti a munkavállalókat!

Háttér és előzmény:

Július elején a Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) többek között a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásával összefüggő népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó határozatát.
Az NVB korábban ugyanis megtagadta annak a - nyugdíjszabályok módosítására vonatkozó - kérdésnek a hitelesítését, amely a férfiak számára is biztosította volna a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. A választási bizottság érvelése szerint ez érintené a központi költségvetési törvényt, és az alaptörvény ez esetben tiltja a népszavazást. Az NVB azt is megállapította, hogy a kérdés nem felel meg a választói egyértelműség követelményének; a Kúria önkormányzati tanácsa azonban ezt nem osztotta, és megalapozottnak tartotta a felülvizsgálati kérelmet. A bírói testület értékelése szerint a kérdés az esélyegyenlőség megteremtéséről szól, és nem jár automatikusan pénzügyi hatásokkal, ezért megváltoztatta a korábbi határozatot. (MTI)