VDSzSz

2020 után elapadhat a járműbeszerzés, kötött téli mellény a vasutasoknak


A következő években több pénz jut a vasút fejlesztésére, járműbeszerzésre azonban aligha kapunk uniós pénzt 2020 után. Viszont a vasút kötött mellényt vesz télre a vasutasoknak.

A következő években több pénz jut a vasút fejlesztésére, járműbeszerzésre azonban aligha kapunk uniós pénzt 2020 után. A közlekedés és a szállítás megújítása során előtérbe kerül az intermodalitás és a közlekedési módok rendszerben történő fejlesztése, minderről Becsey Zsolt, az NFM helyettes államtitkára beszélt a Magyar Vasút 2015. konferencián. A mostani, toldozott-foltozott változat helyett lesz új vasúti törvényünk is.

A következő uniós finanszírozási időszakban a forrásoknak nem az 50, hanem a 70-75 százaléka jut a hazai vasút, illetve a kötött pályás közlekedés és szállítás fejlesztésére, ismertette Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős, helyettes államtitkára a kormány vasúti terveinek ismertetésekor a Magyar Vasút 2015 konferencián.

IKOP forrásból 2014-2020 között 459 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 278 kilométer olyan pálya újítható fel, amely a TEN-T hálózat része, és megújulhat legalább 190 kilométernyi elővárosi vonal is. A CEF forrásból 353 milliárdot használhatunk fel, szintén a TEN-T vonalak rekonstrukciójára.

Mint a helyettes államtitkár elmondta, az eddigi fejlesztésekben a közútra nagyobb hangsúly jutott, mert erős volt a nyomás az európai infrastruktúrához való felzárkózásunk érdekében. Magyarországon még nem telítődött annyira a közúti rendszer, még nem állunk úgy a „hálózatosodással”, mint a nálunk e téren fejlettebb országokban.

A vasútfejlesztéseken belül nagyon fontosak a fő- és az elővárosi vonalak, ezek uniós prioritások is, ami megmutatkozik a beruházásokhoz adott támogatások arányában. A hálózatosodásban szem előtt kell tartani az egyes vasútfejlesztések egymáshoz való kapcsolódását is.

„A hazai közlekedésben a gerinchálózat egyértelműen a vasúté” – jelentette ki Becsey Zsolt. A folytatódó fejlesztéseknek köszönhetően további, komoly előrelépés várható az elővárosi közlekedésben, az utasszám növelésében. Itt elsősorban a városi közlekedés elővárosi részének a fejlesztésben állunk a legjobban. (Befejeződött például a Kelenföld-Székesfehárvár vonal fejlesztése, és elkészült az esztergomi vasút.) Fontos, hogy e vonatok sűrűn és gyorsan közlekedhessenek.

Ügyelni kell az intermodalitás fókuszba helyezése is, ez nem csak a személyszállításban, hanem az árufuvarozásban is elsődleges. „Végigtanácskoztuk az összes megyei jogú várost. Majdnem minden esetben a vasúthoz igazodva igyekszünk megszervezni az átszállási és az átrakási lehetőségeket, e téren már komoly eredményeink is vannak” – közölte a helyettes államtitkár. Így például erősödik a busznak a vasútra való ráhordás szerepe, és összhangba, közös hálózatba kerülnek a menetrendnek a HÉV, a vasút és a többi közlekedési mód találkozásánál. E feladatok egyik nagy lépése a repülőtér vasúti megközelítésének megteremtése.

Az egységesen stabil infrastruktúra megteremtésén túl kérdés, hogy a helyi közlekedés javításához mit tesz hozzá a kormány. A helyi közlekedés persze hosszú távon is a helyi szereplők kezében marad, a kormánynak Becsey Zsolt szerint ott van feladata, hogy a helyi közlekedések hogyan kapcsolódnak menetrend és modularitás szempontjából az országoshoz. A helyettes államtitkár elismerte, hogy az ésszerűsítés részeként szükséges közlekedési párhuzamosságok felszámolása politikai feszültséget okozhat.

Az állam részben a GYSEV-vel, a MÁV-val és a pályavasút üzemeltetőjével kötött közszolgáltatási szerződéseken keresztül teljesíti a személyközlekedés fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit. E téren cél a szolgáltatás minőségének további javítása, vannak már komoly eredményeink. Vasúti járműfejlesztésre 2020-ig biztosan költhetünk az IKOP forrásból, azaz közpénzből, később e lehetőség megszűnhet. Főleg az elővárosi és a távolsági közlekedésre kell a pénzt fordítanunk.

Becsey Zsolt elmondta, hogy a következő, uniós jogharmonizációs körben várhatóan új vasúti törvény is születik. A törvény legutóbbi, júniusi módosítása ugyanis rohamléptekben zajlott, ahogyan gyors lépésekkel folyik a végrehajtási rendeleteinek a megfogalmazása is. „Szilárd elhatározás, hogy a 4. vasúti csomag elkészülte utáni másfél két évben minden aspektust figyelembe vevő, komplett, kodifikációs szempontból is összefogott vasúti törvény születik”- jelentette ki.

Szerző: B. Horváth Lilla, VG

Kötött mellényt vesznek télre a vasutasoknak!

Mintegy kétszázezer ruhadarabot, köztük pulóvert és farmernadrágot kíván megvásárolni a MÁV-csoport; erre a célra mintegy 550 millió forintot költ a vállalat. Eközben megérkezett a vasúttársasághoz a 42. FLIRT elektromos motorvonat, amelynek ára 1,7 milliárd forint.

Meghirdette munkatársai ruházatának beszerzését szolgáló pályázatai egy részét a MÁV-csoport. A minap megjelent hirdetmény három tételt tartalmaz. Az elsőben összesen 16 800 kötött kardigánt, mellényt és pulóvert kíván beszerezni a cég, nettó 47 millió forintért. A második pályázattal 167 600 hosszú és rövid ujjú, galléros és kerek nyakú pólót vásárol a vasúttársaság, nettó 371 millió forintért. A harmadik tender célja 4550 farmernadrág, -térdnadrág és -dzseki beszerzése. Mindez a közelmúltban meghirdetett formaruhaváltást szolgálja. A kötött holmi a téli viselet része, a farmer pedig a mozdonyvezetők formaöltözete lesz.

A társaság hétfőn jelentette be, hogy megérkezett a 42. FLIRT elektromos motorvonat is abból a megrendelésből, amelyet a MÁV-Start az unió Kohéziós Alapjának társfinanszírozásával 2012 őszén írt ki. A pályázat része volt hat FLIRT motorvonat leszállítása a GYSEV részére is, ezek a járművek már tavasszal megérkeztek. A FLIRT motorvonat 211 ülőhellyel rendelkezik, végsebessége 160 kilométer óránként. A járművek korszerű utastájékoztató rendszerrel, légkondicionálóval, kerekes székek és kerékpárok fogadására alkalmas utastérrel rendelkeznek.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban 150 milliárd forintot fordít az elővárosi közlekedés fejlesztésére, köztük motorvonatok beszerzésére. A vasúti beruházások során felújítják a pályaudvarokat is, megteremtik a főváros repülőtéri összeköttetését. Közölte, a jövőben a hazai vasúttársaság nagyobb befogadóképességű motorvonatokat is kíván vásárolni, akár 600 fős, emeletes szerelvényeket.

Jámbor Gyula, Magyar Idők